Júliusban lezárult a Nagy Napteszt, a Dr.Kelen több mint 500 fős online kutatása, amely a magyarok napozási és fényvédő készítmények használatával kapcsolatos szokásait kutatta. A 2013-as kutatás adataihoz képest sokat nőtt a magyarok napozással kapcsolatos tudatossága, és a kereskedelmi adatok alapján is folyamatosan nő a kereslet a nagyobb faktorszámú, a bőrt jobban védő készítmények iránt. Látszik, hogy a magyarok napkedvelők, szeretnek napon tartózkodni, jellemzően be is kenik magukat – a legtudatosabbak korábban és többször is mint szükséges. Mindennek ellenére sokan kint ragadnak a napon, miközben tisztában vannak a napsugárzás lehetséges negatív következményeivel. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a jövőben is szükség van a napozással kapcsolatos szakszerű információk átadására és a társadalomban élő esetleges tévhitek eloszlatására.
A nyár közepén 534 fő válaszolt a hazai napozási szokásokkal és fényvédő készítmények használatával kapcsolatos kérdésekre az egészségtudatos kozmetikumokat fejlesztő és gyártó magyar családi márka, a Dr.Kelen második országos Nagy Naptesztje keretében. A márka korábbi napozással kapcsolatos kutatása pontosan 10 évvel ezelőtt zajlott.
Az új adatok pozitív tendenciát mutatnak: egyértelműen látszik, hogy sokat nőtt a magyarok napozással kapcsolatos tudatossága, miközben persze néha kint ragadnak a napon, leégnek, de tisztában vannak a napsugárzás lehetséges negatív következményeivel (pl. bőrrák). A legtudatosabbak UV-védőöltözetet is adnak a gyerekeikre, figyelnek a vízlepergető összetételre és 50+ faktoros készítményt vásárolnak, valamint tisztában vannak például a faktorszám jelentésével is. A kutatás alapján az is látszik, hogy jellemzően használnak valamilyen fényvédő készítményt, és ismerik az alapvető funkcióikat, de a részletekkel már nem mindig vannak tisztában. Például, a legtudatosabb napozók feleslegesen sokszor és jellemzően túl korán kenik be magukat, ráadásul erősen védekeznek a napsugárzás ellen, miközben ők nem is maradnak kint olyan hosszan a tűző napon.
„Mind a fizikai, mind az organikus, avagy más néven kémiai fényvédők, a használatot követően azonnal kifejtik UV védő hatásukat. Ennek oka, hogy mindegyik UV védelmet biztosító molekula, vegyület aktív formában kerül be krémeinkbe, nem szükséges semmilyen időben lejátszódó folyamat az UV védelem kialakulásához, így elegendő közvetlenül a napozás előtt bekenni a bőrünket” – jegyezte meg Dr. Kelen Ákos, termékfejlesztő szakgyógyszerész.
A Dr.Kelen 2013-as és 2023-as kutatása is rámutatott, hogy a magyarok szeretnek a napon tartózkodni, viszont sok mindent nem vagy pontatlanul tudnak a napozással kapcsolatban, így például sokan nincsenek tisztában a faktorszám jelentésével, az UVA és UVB sugárzás pontos kockázataival vagy azzal, hogy mikor is kell bekenni magunkat. Általánosságban szembetűnik, hogy az emberek feltehetőleg őszintén vallanak napozási szokásaikról, még akkor is, ha azok negatív fényben tüntethetik fel őket (pl. nem használ naptejet vagy nem keni be a gyerekét).
A 2023-as kutatás során a válaszadók 89%-a nő volt, ami megfelel a családosok körében kozmetikai termékeket vásárlók döntő arányának. Korosztályi megoszlásba n a kitöltők több mint 63%-a 36 éven felüli, több mint 26% 26-35 év közötti, míg a 25 év alattiak aránya közel 10%-ot tett ki. Lakóhely vonatkozásában közel 49% Budapesten, több mint 38% vidéki városban, míg több mint 19% faluban élő lakos.
Mennyit napozunk?
Az adatokból kiderül, 2023-ra gyarapodott a napkedvelők tábora: többen vannak, akik napi 3 óránál többet töltenek el a napon és akik egész napon át szívesen élvezik a napsütést. 2023-ban a válaszadók több mint 65%-a kevesebb mint 3 órát tölt kint a napon, míg több mint 34% napi 3 óránál többet napozik vagy akár egész nap a napon sütkérezik. Ezzel szemben 2013-ban a válaszadók több mint 71%-a napi 3 óránál kevesebbet töltött a napon, míg több mint 28% napi 3 óránál többet napozott vagy egész nap sütkérezett.
Mikor napozunk?
A napozási időszak kapcsán beérkező válaszok a magyarok tudatosságának erősödését mutatják. A megkérdezettek több mint 84%-a tisztában van vele, hogy 11 és 15 óra között nem ajánlott a napon tartózkodni: több mint 53% nem megy ki napra a veszélyes időtartamban, több mint 31% néha „kint ragad” a napon. Több mint 15% egyáltalán nem foglalkozik az időzítéssel és a rendelkezésre álló idő és kedv függvényében dönt. Ezzel szemben a 2013-as adatfelvételkor a megkérdezettek csupán 69%-a volt tisztában az időzítés fontosságával, továbbá 31% egyáltalán nem foglalkozott a kérdéssel.
Használunk-e fényvédő készítményeket és mikor kenjük magunkat?
A fényvédő készítmények használata is javuló tendenciát mutat. Az új kutatás válaszadóinak több mint 72%-a használ valamilyen fényvédő készítményt napozáskor és legalább egyszer bekeni magát. Közülük több mint 42% pedig mindig bekeni magát, ráadásul óránként megismétli a szertartást. Ezen adatokkal szemben 10 évvel ezelőtt közel 46% használt csak valamilyen készítményt és kente be magát legalább egyszer.
A válaszadók több mint 60%-a a napozás kezdete előtt 10 perccel vagy korábban keni be a bőrét és közel 36% a napozás kezdetekor, míg 4% sosem használ fényvédő készítményt. Ezzel szemben a korábbi kutatáskor a válaszolók közel 46%-a a napozás kezdete előtt 10 perccel vagy korábban kente be magát. Több mint 38% pedig csak a napozás kezdetekor, míg 15,5% sose kente magát.
Milyen faktorszámú készítményeket használunk?
Az adatok alapján a magyarok egyre magasabb faktorszámú készítményeket használnak, ami a növekvő tudatosság és a leégéstől való félelem jele. A napégéssel kapcsolatos adatokkal összevetve feltűnik, hogy magas faktorszám használata és időbeni felkenés mellett is leégünk néha. A válaszadók több mint 71%-a 30 faktorost vagy annál magasabb faktorszámú készítményt használ. Több mint 40%-ék 50+-os készítményt ken magára. A 2013-as adatok szerint a válaszadók csupán több mint 29%-a használt 30 faktoros vagy annál magasabb faktorszámú készítményt és csak közel 13%-ék kente magát 50+-os termékkel.
Leszögezhetjük, hogy a szakszerű tájékozottság szintje 2013-hoz képest valamit javult, de továbbra is rosszul állunk: a kitöltők több mint 45%-a tisztában van a faktorszám jelentésével, de közel 55% nem tudja vagy rosszul tudja a számjelzés jelentőségét.
Mivel óvjuk a gyerekeket?
A kutatás megállapította, hogy a szülők többsége figyel gyermeke bőrének egészségére, így ők jellemzően magas faktorszámú készítményt részesítenek előnyben – a válaszolók több mint 68%-a használ valamilyen naptejet gyermeke bőrén és több mint 54% 50+ faktoros napvédő készítményt ken fel.
Kelen Réka a Dr.Kelen márka kereskedelmi és marketing vezetője szerint az adatok nem tévednek, a fogyasztói igényeket lekövetve a márka már meg is szüntette a 30+ faktorszámú gyerek napozó termékeket és csak 50+-os készítményeket kínál a kisgyerekek számára. Kelen Réka hozzátette, hogy általánosságban nő a kereslet a magasabb faktorszámú termékek iránt. Míg 1992-ben a cég indulásakor az 5-ös és 10-es faktorszámú termékek fogytak jól, és később a 20-25-ös kategória lett közkedvelt, addig mára érezhetően alább hagyott a kereslet az alacsony faktorszámú készítmények iránt.
„A faktorszám azt mutatja meg, hogy hányszorosára nő a bőr saját, UV védő képessége. Az egyéni, alap védelmi idő eltérő a különböző bőrtípusoknál. A jellemző magyar bőrtípus (Fitzpatrick II és III bőrtípus) kb. tíz-tizenkét perc alatt leég védelem nélkül, így egy 50+-os naptejjel jócskán kitolható a napon biztonságosan eltölthető időtartam. A rendkívül erős SPF50+ fényvédő készítmények használata mellett külső védőöltözetet, világos színű ruhát is javasolt a gyerekekre adni. A ruha a közhiedelmekkel ellentétben nem nyújt 100%-os védelmet. Ennél is fontosabb, hogy a kisbabák bőre fokozottan érzékeny az UV fényre, ezért 1 év alatti gyermeket semmiképpen ne tegyünk ki közvetlen napfénynek, továbbá árnyékos helyen is gondoskodjunk a megfelelő bőrvédelemről védőruha és napvédő készítmény együttes használatával” – javasolja a szülőknek Dr. Kelen Ákos.
Hol vásárolunk fényvédő készítményt? Mi befolyásolja a döntést?
A válaszadók többsége drogériában, gyógyszertárban és hipermarketben szerzi be a naptejet és jellemzően a drogériában, hipermarketben elérhető közismert márkákat választja. Közel ugyanannyian keresik a gyógyszertárban kapható nagy nemzetközi márkákat, mint a drogériák, hipermarketek sajátmárkás termékeit. A válaszadók közel 21%-a pedig magyar márkát keres, közel ugyanannyian mint a sajátmárkás termékeket előnyben részesítő fogyasztók. Több mint 28% hűséges marad és általában a jól bevált termékeket választja, míg több mint 33% kész váltani, ha megbízható márkáról van szó.
A fogyasztók naptejválasztását leginkább befolyásoló tényezői között a készítmény vízállósága és UVA védelme dominál. Ezeken túl, fontos szempont a termék érzékeny bőrre való alkalmazhatósága és a jó ár-érték arány, valamint kimutathatóan a tartósítószermentesség is. Ezen adatokból is a fogyasztói tudatosságra lehet következtetni. Az UV védelem kapcsán fontos megjegyezni, hogy a többség fél a káros sugárzás okozta egészségügyi problémáktól, még ha pontatlanul is tudja az UVA és UVB sugárzás közötti különbséget.
„Az UVB-sugarak elsődleges „hatása” a bőrpír, majd a barnaság kialakulása, mely a bőrben lejátszódó természetes folyamat az ún. melanogenezis eredménye; az UVA-sugarak hosszútávon károsíthatják a bőrt, melynek veszélye a korai bőröregedés. A faktorszám csak az adott napvédő készítmény UVB-védelmét jelzi, ezért bőrünk biztonsága érdekében kiemelten fontos, hogy olyan terméket válasszunk, amelyen az UVA védelemre utaló jelölés is szerepel” – húzta alá Dr. Kelen Ákos, a Dr.Kelen termékfejlesztő szakgyógyszerésze.
A napfényvédők fejlesztésével is foglalkozó gyógyszerész felhívja a figyelmet arra, hogy manapság csak néhány órát kell repülnünk ahhoz, hogy aztán egy mediterrán tengerparton találhassuk magunkat, és ez valóságos „UV-fénysokkot” jelent a bőrünknek, hiszen előtte négy-öt hónapig az irodában ültünk.
„Homo sapiensként mintegy háromszázezer év állt a rendelkezésére bőrünknek, hogy hozzászokjon a napfényhez. Ez sikerült is, azonban az utóbbi évtizedekben drasztikusan megváltozott a modern ember életvitele. A hétköznapjaink általában elválasztanak minket a természettől és a természetes napfénytől” – jegyezte meg Dr. Kelen Ákos, termékfejlesztő szakgyógyszerész.
A szakember összességében elmondta, hogy maga a napozás nem feltétlenül káros, de figyelmet kell fordítanunk a mértékre, a megfelelő fényvédelemre és meg kell tennünk a szükséges óvintézkedéseket a leégés elkerülése érdekében.
Ez a cikkünk is érdekelhet: Hogyan óvd a bőrödet a nyáron
