A kereszténység a világ egyik legelterjedtebb vallása, amelynek alapvető értékei közé tartozik az elesettek megsegítése, az igazságosság, a becsületesség. Sajnos az utóbbi időben nem erről vált ismerté az egyház. Többek között erről is beszélgettünk Baksáné Szabó Anikó teológussal.
Vajon bármelyik keresztény vallás tud-e még követőket toborozni?
Úgy látom, hogy az emberek nagyon keresik Istent. Nagyon vágynak a jóra, keresik a pozitívumokat. Mi Istenhívő emberek azt szoktuk mondani, hogy az ember szívén van egy Isten alakú űr amivel akármit csinálsz nem tudod mással betölteni. Ez a hiány addig lesz amíg meg nem ismered a Istent. Nem az egyház vonzza be az embereket – ők már eléggé lerontották a renoméjukat – hanem a hiteles emberek.
Ez az űr lehetne akár szeretet vagy motiváció hiány is…
Igen szokták mondani, “hogy az a lényeg, hogy az ember higgyen valamiben!” De én aki 100%-osan hiszek Istenben, nem fogom azt mondani, hogy keress mást amiben hihetsz. Hiszen olyan sok tapasztalatom van vele, olyan sokszor kaptam az imáimra választ, ami segített az életemben, hogy számomra Isten létezése nem kérdés. Számomra ez az igaz vallás, hogy az egy Istenben hiszek. Az megint más kérdés, hogy az emberek hogy mutatják be nekünk Istent, ezt nem igazán jól csináljuk, van még miben változnunk.
Gondolsz itt az egyházi vezetőkre is?
Igen rájuk is és a hívő emberekre. Mi hisszük, hogy Isten azt kéri tőlünk, mutassuk be Őt a nagyvilágnak. Úgy tudsz hívő, vallásos ember lenni, ha sokat tartózkodsz Isten közelében, több időt töltesz Vele, de mindezt nem a külsőségekre alapozva, szenteskedve, szürke ruhát hordva és percenként keresztet vetve. Az Istennel való kapcsolat nem a külsőségeken múlik. Mondok egy példát: én reggel töltök időt vele, olvasgatom a Bibliát, elhúzom a függönyt, beengedem a nap sugarait, beszélgetek Istennel, nekem ez fontos, mert mindig naprakész dolgot kapok tőle vissza. Van, hogy bátorít máskor dorgál.
Te Adventista vagy, akiknél a szombati nap az amit Istennel töltesz, naplementétől naplementéig. Hogyan kell elképzelni ezt?
Mi ilyenkor elhagyjuk a hétköznapi teendőinket, nem dolgozunk, nem főzünk, nem mosunk vagy vasalunk. Pihenünk és Istennel, barátokkal, esetleg egyedül elcsendesedve töltjük a szombat napot.
Én úgy látom, hogy az idősebb 60 év feletti korosztály az aki még jár vasárnaponként templomba. A tőlük fiatalabbak még érdeklődnek a vallás iránt?
Abszolút nyitottak az emberek, ha mi is úgy állunk hozzájuk! De sok egyház valóban nagyon öregszik, unalmas és ódon és nem figyel arra, hogy kövesse a technikát és megtartsa a fiatalokat.
Sok helyen megfordulok, mindig tanulok valamit és sok embert ismerek. Sok nyitott szemléletű ismerősöm van, akiket érdekel, hogy mivel is foglalkozom hétvégén és miről szól a hitem. Több kollégámat, csoporttársamat és barátomat érdekelte egy-egy igehirdetésem, eljöttek és meghallgatták. Ők mind 30-50 év közötti fiatal emberek.
Ami sok helyen probléma szerintem az az, hogy az idősebb tagok nagyon ragaszkodnak a régi szokásokhoz. Azt gondolják, hogy amiket már kitaláltak mások vagy az elődeik azokat meg kell őrizni, mert ha ezek a szokások elmaradnak akkor talajvesztettek lesznek. Ettől az ő biztonság érzetük rendben lesz, de a fiatalokat kiszorítják és elveszítik. Számít, hogy milyen a zene, milyen a templom vagy gyülekezet ahova járnak. Milyen technikákat használnak, van-e vetítés, milyen az igehirdetés nyelvezete. Az is számít, hogy egy ősrégi penészszagú templomban vagy egy teljesen felújított teremben történik az Istentisztelet. Fontos, hogy legyenek összejövetelek, rendezvények, táborok az igehirdetéseken kívül is. Annyira ódon tud maradni az egész ha nem követjük a jelenkort. Ez egy valódi család, akik odafigyelnek egymásra. Segítjük az időseket, a gyerekeket, a munkanélkülieket.
Te miben vagy más?
Én felnőttként tértem meg. Megéltem az életem, szeretem is az életem. Jártam/járok szórakozni, koncertekre, sok a barátom és nagyon szeretem a társaságot, vidámságot. Harsány vagyok és impulzív. Nagyon szeretem Istent és szívesen beszélek Róla. Az életem egyik legjobb szakaszában vagyok, segítek ahol tudok és nagyon szeretek közösséget építeni!
A napokban is több elkeserítő hír látott már napvilágot egyházi személyekről – akik visszaélnek a hatalmukkal – szerinted hogyan lehet meggyőzni az embereket, hogy ne ezek alapján ítélkezzenek?
Nem tudom, hogy meg lehet-e változtatni ezt. Nagyon sokan élnek úgy, hogy kifelé mást mutatnak, mint amilyenek valójában, de ez viszonylag hamar kiderül a külvilág számára. A keresztény vallásról sokan azért gondolkodnak elítélően, mert egyszerűen rosszul van bemutatva. A kivétel miatt – aki visszaélt a hatalmával – az emberek azonnal általánosítanak. Persze érthető, mert nem végezte a dolgát, amivel Isten felruházta őt…
Az abortusz téma is nagyon megosztó…
Isten azt kéri az embertől, hogy ne öljön, ne bántson, ne ártson másnak. Ezért ellenzik az abortuszt a keresztény emberek, de ez a kérdés nem ilyen egyszerű. Nekünk nem csak az a dolgunk, hogy Isten szavát tolmácsoljuk a világnak, hanem, hogy szeressük az embereket annak ellenére, hogy másként cselekednek, mint ahogy szerintünk “kéne”. Tanítani kéne az embereket, segíteni és megérteni, hogy miért akarnak másként dönteni. Főleg olyan területekre gondolok, ahol az edukáció hiánya miatt, talán nem is tudják mi az a védekezés? Tehát az edukáció mindennek az alapja és az sem baj ha a hiányzó információkat szeretettel adjuk át.
Befogadja az egyház a meleg párokat?
Nálunk igen, befogadóbbá vált az egyház. A gyülekezet egy kórház, ahova gyógyulni járunk. Senkit nem küldünk el, aki betér hozzánk, mert a lelke éhes és vágyik a tudásra, Isten közelségére. A mi dolgunk, hogy szeressük, tanítsuk az embereket, semmiképpen nem az hogy bántsunk.
A hetednapi adventisták olyan keresztények, akik Jézusra és a Bibliára alapozzák a hitüket. A Hetednapi Adventista Egyház egészen a protestáns reformációig vezeti vissza történetét. Hivatalosan 1863-ban alakult meg különböző keresztény egyházak tagjaiból, akik hittek Jézus Krisztus második eljövetelében, erős vágy élt bennük, hogy megismerjék a bibliai próféciákat, és hitték, hogy a hét hetedik napja a szombat.
Több nagy közösség létezik például a legelterjedtebbek: a katolikus, a protestáns, az ortodox, az ókeleti. Az adventisák a protestáns vonalon belül jöttek létre.
Ez a cikkünk is érdekelhet:
