Varsányi Zoltánnal beszélgettünk, a Mézerdő Méhészet egyik tulajdonosával a kezdetekről, a méhekről, a méhészkedésről, és persze a legfontosabbról, a folyékony aranyról; a mézről. Figyelem! (Méz)édes tartalom következik.
Mesélj, honnan indultatok, hogyan kezdődött a méhészkedés az életetekben?
A Covid-os időszakra nyúlik vissza a történet. Gimnázium óta a legjobb barátok vagyunk Andrissal (Kovács András Kristóf – a Mézerdő Méhészet másik tulajdonosa – a szerk.), és a Covid okozta bezárások miatt elkezdtünk terepfutni. Andris egy ilyen futás alkalmával egyszer belefutott egy méhészetbe. Annyira megtetszett neki, hogy ott helyben ki is próbálta: kapott méhészruhát is, és akkor és ott beleszeretett a méhészetbe. Ezek után elmesélte nekem is az élményeit és teljesen felkeltette az érdeklődésemet, így közösen belevágtunk ebbe a „kalandba”. Szakmánkat, munkánkat tekintve Andris is és én is a marketingben dolgozunk; én digitális marketing szakember vagyok egy pénzügyi cégnél, Andris pedig a gyógyszeriparban dolgozik brand menedzserként.
Gondolom, méhészkedni megfelelő végzettséggel lehet és kell. Megszereztétek a kellő szakmai tudást is?
Természetesen együtt elvégeztük a képesített méhész OKJ-s tanfolyamot, melynek sok elméleti és gyakorlati része is volt. Régi álmunk volt közösen elkezdeni valamilyen vállalkozást. Mindig sokat ötleteltünk, de korábban megálltunk ezen a szinten. Mivel mind a ketten marketing kommunikációval foglalkozunk, régóta vártunk egy saját termékre. Egy olyanra, amit szépen feldíszítünk, ki tudjuk találni az egész történetét. A mézzel kapcsolatban ezen álmunk megvalósult.
Hogy néz ki az élet a méhkaptáron belül?
A dolgozó méhek 45 napig, a méhkirálynő 3-5 évig is élhet. 3-4 év után általában lecserélik. Azt hívják rajzásnak, amikor elkezdenek bölcsőket húzni és kirajzik a régi királynő. Viszi az udvartartás egy részét, a kis alattvalókat, és jön az új királynő. Ha a királynő nem rajzik ki és bent marad, akkor leharcolják a többiek és nem éli túl. Létezik még egy fogalom, a csendes anya csere. Ezt a dolgozók szokták kezdeményezni, amikor látják, hogy a királynő már nem olyan termékeny, nem rak annyi petét stb. Minden a kaptár egyensúlyáért megy. Nincs önálló öntudatuk a méheknek, csak a közösségért tevékenykednek. Szóval a csendes anyaváltás az, amikor a méhkirálynőnek nem adnak ételt. Az új méhkirálynő megszületik és a régit nem etetik tovább. A méhkolónia úgy épül fel, hogy három tagja van. Van egy méhkirálynő és vannak a dolgozó méhek: női és férfi dolgozók, utóbbiak a herék. A here nem tud harcolni, mert nincsen fullánkja és nem gyűjt mézet. Az ő feladata megtermékenyíteni a királynőt.
Amikor a királynő kirepül, párzó repülést hajt végre. A herék szeme nagyobb látószöget lát be, így rögtön észreveszik, hogy megtörtént ez a kirepülés. Ekkor elkezdődik a hajsza, utolérni a királynőt. Amelyik here tudja tartani a lépést a királynővel, az fogja tovább örökíteni a génállományát. Az is egy egyfajta kiválasztódás, hogy a méhkirálynő hogyan biztosítja a kaptárnak a legjobb géneket. A dolgozó méhek egy része felderítő. Ezek a méhek keresik a forrásokat. A méhek háromféleképpen tudnak kommunikálni: rezgéssel, feromonnal és tánccal. A méhek egymás számára eltáncolják, hogy merre vannak az értékes lelőhelyek. Mekkora távolságra, milyen irányban, és ezek után indulnak is a dolgozók begyűjteni.
A női és férfi dolgozók között méretbeli különbségek vannak. A női dolgozó méh, amikor megszületik, úgy kezdi a kis életét, hogy kitakarítja a környezetét.
Ez a legelső dolog, amit csinál. Az első időkben takarít, eteti a királynőt vagy eteti a többi lárvát, segít befedni a bábokat és aztán végez egy próbarepülést és ezután ő is dolgozó méhecskévé válik. Egy ideig. Aztán amikor elkopnak a szőrei, egyre kevésbé tudja elvégezni a virágpor begyűjtését. Ilyenkor visszaáll és az őrség része lesz.
Egy kaptárban egy család él?
Vannak olyan kaptárak, amikben több is. Ilyen a fekvő Hunor kaptár, ahol két család is el tud férni. Mi a Dadantot és a Boczonádi kaptárat használjuk. Ezek méretben különböznek egymástól. Különböző méretű és formájú kaptárak léteznek. Az 1900-as években alakult ki a kaptárak tipológiája, amikor elkezdték az új pergetési technikát is, ami a centrifugális erőn alapult.
Hogy lesz a virágporból méz?
A virágporból sehogy. Bizonyos virágok adnak nektárt, ezt gyűjtik be a méhek, a felderítők ezeket is keresik. A méhecske gyűjt propoliszt, virágport és nektárt.
A viaszt saját maga képzi, van egy viaszmirigye, amivel ez kiválasztódik. A méhek rendelkeznek külön nektárraktározó garattal, ott különböző enzimekkel vegyül a nektár, és amikor ezt kiengedik a cellákba, az már maga a méz. Az, hogy mennyire édes a nektár és mennyire magas a cukortartalma, azt az aktuálisan virágzó növények határozzák meg, amikor a mézet gyűjtötték a méhek. Fajtiszta mézet akkor kapunk, amikor olyan növény virágzik, aminek kiemelkedően magas a fruktóz tartalma a többihez képest, ami éppen nyílik – hogy a méhek semmi mással nem foglalkoznak. Tehát az akácméz, akácnektárból van, a vegyes virágméz pedig a sok minden másik virágból. Amit még így külön gyűjtenek, az a repce, ami korai virágzású. A repce nem tesz jót a méheknek, jobban kopik a szőrük, agresszívabbak is tőle. Van olyan méhész, aki ki sem engedi a repcére a méheket. A repcét nagyon gyorsan ki kell pergetni, mert rövid időn belül kristályosodik a cellákban és akkor annak ott vége. Az akác folyós típusú méz, mert nagyon magas a fruktóz tartalma, ezért nem kristályosodik.
Mit jelent a pergetés?
Összesen 4 vagy 5 pergetés van egy szezonban. Az a folyamat, amikor elvesszük a méhektől a felesleges mézet. Erre azért van szükség, mert a méhek folyamatosan gyűjtenek és nem csak annyit, amennyire szükségük van, hanem amennyit csak tudnak. Ahogy beszéltünk róla korábban, egy méh 45 napig él.
Ezért nekik nagyon fontos, hogy az újabb és újabb generációk biztosítva legyenek. A méhkirálynő napi 2000 petét rak, amiből mindegyik pete kikel.
Nagyon alacsony a hiba százalék, ha van. Mivel náluk minden automatikusan működik, azt nem tudják kommunikálni, hogy mennyi hely van még a kaptárban a méz számára, nincs egy központi koordinátoruk, aki a termelést és raktározást szabályozza. Ha nincs hely a méztérben, akkor a dolgozók behordják a kaptárban található cellákba és így az anya nem fog tudni hova petézni, így kimaradnak vagy gyengébbek lesznek generációk, akkor pedig a kolónia összeomolhat. Ezért kell elvenni a méhektől a felesleges mézet. Berakunk új, üres kereteket, amit talán már ti is láttatok. Azt is a méhek találták ki, hogy hatszögűek a sejtek a keretekben. Ez a legjobb térfogat kihasználhatósága a keretnek.
Hány helyen van méhészetetek?
Kettő helyen van méhészetünk: egyik Budán, a másik a Bakonyban. Amikor kezdtük, rögtön egy 30 kaptáras méhészetet vásároltunk egy idősödő házaspártól, akik azóta is nagyon sokat segítenek és tanítanak minket. Azt tudni kell, hogy a méhészkedés fizikai sport. Nagyon sokat kell emelgetni. A
Bakonyba került a 30 kaptáras méhészetünk. Ez egy eldugott tájvédelmi terület, nem is lehet építkezni ott nagyon. Megvettük a földet is, ahová a kaptárak kerültek. Budán 20 kaptárunk van.
Sok elfoglaltságot ad a méhészkedés?
Azért annyit nem, mint bármely más állattartás. Azt mondanám, hogy ez az, ami a legkönnyebb. A méhek önállóak. Nem kell etetni őket, nem kell takarítani, ganézni őket. Hetente azért rá kell nézni a kaptárakra. Van egy időszak március és május/június között, amikor a rajzási időszak van, és akkor oda kell figyelni, vagyis hetente át kell nézni a kaptárakat, keretről keretre, hogy nem húztak-e bölcsőt, ami a királynővel kapcsolatos, ahogy korábban is említettem. Amit mi használunk, a Krajnai méheket, ők nagyon hajlamosak a rajzásra. Akkor is húznak bölcsőt, amikor semmi gond nincs a királynővel.
Van lehetőség meglátogatni a méhészetet? Családok gyerekekkel szoktak/tudnak hozzátok menni?
Rendszeresen tartunk nyílt napokat, csapatépítőket. Az egész élményt végig lehet élni ilyen alkalmakkor. Onnantól, hogy megbontunk a kaptárokat, megmutatjuk, hogyan működik a méhek kolóniája. Megfoghatják, megszagolhatják a kaptárakat, aztán segítenek elvenni a mézes kereteket.
Lesöprik szépen a méheket a keretekről, „fedelezik” vagy „lekupakolják” a viaszréteget, amivel a méhek elfedik a cellákat, aztán berakják a pergetőbe és kipergetik a mézet. Természetesen védőruházatban.
Miért csípnek a méhek?
A méheknél ez védekezési mechanizmus. Ők nem tudják, hogy belehalnak a csípésbe. A legtöbb állatot úgy meg tudják szúrni, hogy többször is szúrnak és nem halnak bele. Az emberi bőr annyira puha, hogy a kampószerű fullánk beleragad és beleszakad a bőrbe. A méh csak az ember megszúrásakor hal meg.
A missziótok másik része a méhmentés. Mesélnél róla?
A méhmentést egyelőre piciben csináljuk. Ahova tudunk, kimegyünk, segítünk. Vállalati szinten segítünk a CSR tevékenység (vállalatok társadalmi felelősségvállalása – a szerk.) keretein belül. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a vállalat irodaházának tetejére telepítünk méh kaptárakat. Telepítés után nekik semmi dolguk nincs, mi gondoskodunk a kaptárukról. Járunk ki rendszeresen, ki is pergetjük a mézüket, vagy ha szeretnék, akkor velük együtt egy jó kis csapatépítő programként együtt is kipergethetjük.
A vadméhek jelentenek veszélyt a méhkolóniákra?
Sokfajta méh van Magyarországon. Mi a Krajnai családdal dolgozunk. Ez egy olyan méhtípus, ami a legtöbb nektárt gyűjti. A vadméhek nem jelentenek veszélyt ezekre a kolóniákra. A lódarazsak viszont igen, a madarak is. Van egy- két trükkös madár. A gyurgyalag kifejezetten szereti a királynőt. Ő egy védett madár Magyarországon. Kedvenc csemegéje a királynő, aki egyszer kirepül, hogy párosodjon, amiről már korábban is beszéltünk, ilyen alkalmakkor van lehetősége a madárnak méhkirálynőt enni. A harkály pedig rászáll a kaptárra télen és bekopog a kaptáron. Az őrszem kijön és ekkor a harkály megeszi. Majd ismét kopog, újabb őrszem jön ki és esik áldozatul a harkálynak.
Milyen betegségei vannak a méheknek?
Nazémia vagy hasmenéses betegségeik lehetnek. A repülésükből, a viselkedésükből látható, ha valami nem stimmel. Ami nagyon veszélyes, az az úgynevezett nyúlós vírus, ami olyan betegség, ahol gyakorlatilag el kell égetni az egész kaptárat, illetve a környezetben található méheket is. Hiszen a méhek rengeteg helyen találkoznak egymással, a virágoknál, az itatóknál is, így elkaphatják egymástól a kórt.
Télen mit csinálnak a méhek?
A méhek olyanok, mint a pingvinek. Összekapaszkodnak – mi csak szívformának hívjuk ezt a formációt, amiben ilyenkor vannak -, és rezegnek. Ezzel biztosítják a kaptárban a megfelelő hőt. Ezért veszélyesek azok a madarak, akik ezt megzavarják, mert felbolydul az egész kaptár.
Mit esznek télen, amikor nincsenek virágok?
Mi a napraforgó után már nem vesszük el a mézet. Ez a fajta borostyán színű, nagyon finom méz. Ez marad bent nekik, eleségnek. Kitart egész télen, de azért szoktunk egyet etetni. Készítünk egy cukros-ecetes vizet, amibe vitaminokat rakunk a méhek számára. Aztán tavasszal megérzik a melegebb hőmérsékletet és onnan már indul az egész folyamat újra. Érdekes, hogy a téli méhek sokkal hosszabb ideig élnek. Ők hat hónapig élnek. Nekik nincs más dolguk csak rezegtetni.
Iskolákba is jártok tanítani a gyerekeket?
Igen, járunk iskolákba, próbáljuk nevelni a jövő generációját. Viszont érdekes tapasztalat, hogy a gyerekek többet tudnak a méhekről, mint gondoltuk. Ez nekünk mindig pozitív csalódás. Ilyen alkalmakkor viszünk keretet, üres kaptárat, az eszközöket, amivel méhészkedni szoktunk. Most vettünk nagyon magas felbontású kaptárfotókat és kinyomtattuk, így mindent meg tudunk mutatni nagy felbontásban. Királynőt, bábokat, mindent, nagyon közelről.
A méhmentés keretében tulajdonképpen mitől is mentjük a méheket?
Amit a méhek méhlegelőnek használnak, az az embereknek gazos, így levágják a fákat, a füvet, a méhek számra fontos növényeket. Van egyfajta túltenyésztés is a méheknél, ami egyre kevésbé teszi ellenállóvá őket. Ez a nyúlós vírus is teljesen új keletű dolog. Vannak természetes ellenségek, pl. az afrikai lódarázs, ami még nálunk nincs, de mindinkább északabbra húzódik fel, ahogy egyre melegednek a kontinensek. Ez a fajta darázs gyakorlatilag kiírtja a kaptárakat. Az afrikai lódarázsnak nincs itthon természetes ellensége. Egy 60 főből álló raj, teljesen szét tud kapni egy 60 000 fős méhkolóniát. Ők a fehérjét akarják, azaz a bábokat, mert azt eszik meg. Szóval egyre több méhlegelős helyszínre lenne szükség, több itatóhelyszínre is, és a permetezésre is oda kellene jobban figyelni. A permetezés például csak este engedélyezett hazánkban, amit nem nagyon tartanak be. Ha napközben van a permetezés, amikor még a méhek repülnek, akkor simán belerepülnek a permetbe és az számukra halálos. Rossz esetben még haza is viszik a permet anyagot a testükön.
A Mézerdő Méhészettel mik a jövőbeni terveitek?
Mi az edukációt és a nyílt napokat tartjuk fontosnak. Szeretnénk egyre több iskolai programot szervezni és egyre több látogatásra lehetőséget adni. Egyelőre most még csak a követőink között osztjuk meg a nyílt napokat, de szeretnénk rendszeresíteni a csapatépítőket is, úgyhogy inkább ezt az ágat szeretnénk erősíteni.
Mennyi mézetek lett az első két évben?
A tavalyi szezon csalóka, mert rekord mennyiségű mézük lett a méhészeknek és nekünk is. Ez volt számunkra az első szezon. Az idei szezonban is sikerült majdnem ugyanannyi méz mennyiséget elérnünk, ami számunkra igen nagy büszkeség és siker.
Hogy lehet visszafordítani a méz kikristályosodását?
Nagyon óvatos melegítéssel, különben, ha túl magas a hőfok, akkor kicsapódnak belőle a jó enzimek. 35 fok az ideális hő, tehát egy ilyen fokos edény vízbe érdemes beleállítani az üveget és a méz visszafolyósodik.
Mennyire egészséges a mézfogyasztás?
Nagyon egészséges a mézfogyasztás a vitaminok és enzimek miatt. A legtöbb része a méhkaptárnak hasznos. Például a méhek mérge különböző kozmetikumokban használatos, jót tesz a bőrnek vagy az ízületeknek. Apropolisz főleg az egészség megóvásra, de a termékenység fokozásra is jó. A kiváló méhpempő az egyik legjobb immunerősítő.
